Pályázat címe: A bor és a nóta faluja

BEMUTATKOZÁS:

Verpelét Heves megye középső részén a Mátra lábánál, a Tarna völgyében, Egertől 15 km-re dél nyugati irányban fekvő nagyközség. Szép környezetben a Mátra és Bükk hegység között észak-déli folyosónak az M3-as autópályához közeli pontján a Tarna patak két oldalán terül el.
A közigazgatási határa 5400 ha-ra terjed ki, a lakónépessége meghaladja a négyezer főt.
A dohányáról és boráról évszázadok óta híres község már a honfoglalás előtt lakott település volt. Első okleveles említés 1331-ben Welpreth névalakban történt.
A település az itt élők szorgalmának és kitartós szívós munkájának köszönhetően -az idők, viharok ellenére- folyamatosan fejlődött, értékeiben gyarapodott, a kor követelményeinek megfelelő alapellátáshoz szükséges intézmények kiépültek.
Biztosított az intézményi háttér óvodai, alapfokú iskolai, zeneiskolai, közművelődési feladatok ellátásához.
A mindennapi élet feltételei is biztosítottak a nagyközségben, a kiskereskedelmi ellátottsága jónak mondható. A közmű kiépítettség teljes. A vízhálózat 1971-ben került átadásra. 
A település önálló gázátadóval rendelkezik, valamint a környezetvédelmi, településtisztasági szempontok erősítésével párhuzamosan egy beruházás részeként a szennyvízelvezetés is megoldódott.
Verpelét nagyközség a környező településekre kiterjedő igazgatási feladatokon túl egészségügyi, kereskedelmi, kulturális feladatokat is ellát.

Verpelét Nagyközség idegenforgalmi, területfejlesztési stratégiájának legfőbb célja

az életminőség folyamatos javítása

mely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott községet jelent, amely felzárkózik a régió átlagos fejlettségi színvonalára, közelíti az Unió átlagos fejlettségi színvonalát.

Elsődleges funkciója, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok területi értékelésére alapozva meghatározza azokat a szükséges beavatkozási irányokat, amelyek:

1. biztosítják a községben az életminőség folyamatos emelését, a környezet és emberi tevékenységének harmonikus összhangját, a jövő generációja életfeltételeinek megőrzését, megalapozását,

 

1. fejlesztik a lakónépesség gazdasági - társadalmi kulturális aktivitását összehangolt foglalkoztatási, képzési, népegészségügyi programok végrehajtásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a területi egyenlőtlenségek mérséklésével,

1. erősítik az együttműködést, a partnerséget, az összefogást széleskörű nyilvánosság mellett a helyi erőforrások feltárása, adottságok kihasználása, közös fejlesztések megvalósítása érdekében,

 

1. megfelelő alapot adnak az országon belüli kis- és nagyregionális integrációra, az európai illeszkedésre, tér- és gazdaságszerkezetébe történő bekapcsolásra.

Az életminőség javításának alapvető feltétele, hogy a község versenyképes gazdasággal rendelkezzen. Ez a feltétel itt helyben adott, hiszen Verpelét régóta híres dohány, szőlő-és bortermeléséről. Az itt élő emberek többségének az ezzel való munkálkodás biztosítja megélhetését.

A másik fontos alapfeltétel a társadalmi kulturális aktivitás, amit a verpeléti emberek igyekeznek összehangolni a fent említett hétköznapi munkájukkal.
A településen nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok, népszokások őrzésére, ezen belül is a nótára.

A két feltétel összehangolása, előrevitele, majd megvalósítása biztosít egy lehetőséget Verpelét életében, elsődlegesen az idegenforgalom, majd egy folyamatként a turizmus, gazdaság, munkahelyteremtés területén.
Ennek jegyében, adottságainkat, értékeinket kihasználva - a BOR és NÓTA - született meg az a rendezvénysorozat, amely 2005. január 28.-án indult el községünkben

A Bor és Nóta faluja címmel.

Rendezvény leírása:

Verpelét régmúltra tekinthet vissza mind a nóta, mind a bor területén, amit a későbbiekben az erősségeinknél meg fogok említeni.
A kettő szinte mindig elválaszthatatlan egymástól és a kultúra területén mindig is együtt jelentkeznek.
Míg a helyi borok országos versenyeken minősítéseket nyernek, addig nótaénekeseink dicsőséggel térnek haza községünkbe.
A hagyományápolás jegyében településűnkön is valósulnak meg folyamatosan saját rendezésű borversenyek, nótafesztiválok, ahol a rendezvénytámogatóink, segítőink között mindig olyan emberek állnak, akik saját szakterületükön már bizonyítottak, hírnevet szereztek maguknak. Az ő velük való közös gondolkodásból született meg az az ötlet, hogy egyesítsük Verpelét község két nemes értékét: a bort és a nótát.
Ebben dicsőségünkre váljon, hogy a fő támogatók között ott szerepel Tarnai Kiss László nóta- és táncdalénekes Verpelét szülöttje, aki a mai napig szívesen látogat vissza és lép fel rendezvényeinken.
A fenti gondolatok jegyében és jól megszervezett előkészületekben jött létre az első nótaest 2005. január 28.-án, amely a helyi Petőfi Sándor Közösségi Ház színháztermében került megrendezésre: Bor és Nótafalu születik címmel.
Faller István neves producer, aki munkájával a jövőben is végigkíséri a nótaestéket, kiválasztotta a fellépőket, akik egytől-egyig neves énekesek voltak: Máté Otília, Csák József, Madarász Katalin, Csala Judit, Győri Szabó József, Vesztergám Miklós, Bokor Tünde.
Külön elismerés volt számunkra, hogy ezen az estén már lehetőséget biztosítottak egy helybéli amatőr tánccsoport bemutatkozására is, ami a jövőben szintén folytatásra kerül.
Természetesen a reklámozásra, propagandára is sor került, igen széles körben.
Ebben részt vett a Petőfi Rádió, az ATV, körzeti rádiók, majd a környező településeken pedig plakátolásra került sor.
A nótaestre nagy volt az érdeklődés, szinte dupla mennyiségű jegy eladására is igény lett volna. Nemcsak a környékbeli településekről, hanem az ország több tájáról is érkeztek emberek.
A 400 fős felújított színházterem zsúfolásig megtelt, ahol az ATV közreműködésével televíziós felvétel is készült, amit a későbbiekben három alkalommal mutattak be a                    tv-csatornán Máté Otília nótacsokor összeállításában.

Megszületett a Bor és a Nóta faluja.

Folytatás.
A szerzői jogvédő irodánál bejegyzésre került Verpelét, mint " A  bor és a nóta faluja" és elindult  az ez évben még két alkalommal megrendezendő szabadtéri rendezvény szervezése.

A következőkre május 21-én, majd szeptember 03-án kerül sor.
Pályázatunk ezen két program megrendezésére irányul.

Célunk: egy olyan rendezvénysorozat  megvalósítása, ahol lehetőség nyílik arra, hogy az ország különböző  vidékéről idelátogató emberek megismerjék Verpelét  nevezetességeit, híres borait majd ezáltal lehetőséget biztosítsunk helyi vállalkozók bemutatkozására, a falusi turizmus továbbfejlesztésére, egyéb vállalkozások megnyitására, elindítására, gazdasági kapcsolatok kialakítására.

Részletes program:

Mindkét rendezvény helyszíne: Kastélykert, szabadtéri színpad.

A májusi rendezvény hagyományőrző csoportok bemutatkozásával indul, majd a megyében működő néptánccsoportok fellépésével folytatódik. A programok kiegészülnek gasztronómiai ételek készítésével, borkóstolással, vásári forgataggal.

Az őszi kétnapos rendezvény első napja bemutatkozással indul, ahol a szőlőtermesztés, borfeldolgozás műveleteit ismerhetik meg az idelátogatók, előadások, valamint kiállítások, tárgyi eszközök bemutatóján keresztül.
A délután folyamán megtekinthetik a község nevezetességeit, ellátogathatnak borospincékbe, ahol a gazdák borkóstolóval várják a turistákat.
Este bor-rock fesztiválon vehetnek részt, ami már szintén a Kastélykertben a szabadtéri színpadon kerül megrendezésre.

A második nap helyszíne már egész nap a Kastélykert, ahol főzőversenyre nevezhetnek be főzni szerető emberek.
A nap folyamán borsátraknál borkóstolás formájában bemutatkoznak a helyi bortermelők.
Az idelátogatók megismerkedhetnek népi mesterségekkel, vásárosokkal, megkóstolhatják borainkat, gasztronómiai ételeinket.
Már a délelőtti színpadi programokat is igyekszünk színesé tenni, egy-egy gyermekműsorral, helyi tehetségek bemutatkozásával, valamint vetélkedőkkel.

A nap fénypontja mindkét rendezvénynél a délutáni NÓTA műsor.
A nótacsokor összeállításánál Faller István producer közreműködik, aki ismételten neves énekesekkel és Tarnai Kiss László műsorvezetővel, -egyben fellépővel is- érkezik Verpelétre, ahol ismételten televíziós felvétel készül.
A rendezvénysorozat megvalósítására szervező bizottság alakult, akik folyamatosan teremtik elő a producer segítségével a rendezvényhez szükséges feltételeket.
A legfontosabb minél szélesebb körben történő propagáció, amelyhez szükséges minél több kapcsolat kialakítása. Ennek érdekében kerestük meg személyesen a Heves Megyei Közgyűlést, Eger város és a környező települések polgármestereit, ezért tartunk sajtótájékoztatót. Ezzel természetesen nem ér véget, hiszen a Petőfi Rádió és az ATV ismételten közreműködik ebben. A rendezvény előtt műsorfüzetet, plakátot készítünk.

Az előkészületekben természetesen az egész lakosság részt vesz, hiszen minden verpeléti lakos támogatja és egyben magáénak is érzi ezen programokat.
Szeretettel, büszkeséggel várja az idelátogató turistákat, hogy megismertesse velük Verpelét nevezetességeit, értékeit.

SWOT elemzés

Erősségek:

Verpelét nagyközségben kiváló turisztikai adottságok állnak rendelkezésre.
Kiemelkedőek a kulturális és épített örökségek, a védett természeti területek, változatos tájképek. A település mezőgazdasága leginkább a szőlő- és bortermelésről híres, valamint már olyan borkészítési kultúra jött létre, amely hosszú távon méltó helyet biztosít borainknak a nemzetközi piacon.

Műemlékek, látnivalók:

Főbb műemléki és egyéb látnivalói közé tartozik a XIII.században és azóta többször is helyreállított, késő barokk stílusú római katolikus templom Plébániája.
A nagyközségben átvezető főút mellett áll a XVIII.század végén, vagy közvetlenül a XIX.század első éveiben épült a kovácsműhely. A földbe ásott üllőtőke, a kohó, a fújtató, sok-sok régi kovácsszerszám az elmúlt időket idézi fel a látogatóknak. A szóbeszéd a szájhagyomány úgy tartja, hogy az igazságos Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovát.
A kovácsműhely melletti cukrászdában a kirándulók sokféle sütemény közül válogathatnak.
A millenniumi ünnepségre átalakított, felújított és szökőkúttal is díszített park hatalmas fái, szép virágai kellemes pihenést biztosítanak a sétáló pihenni vágyó embereknek.
Egyszerűségével fogja meg a vándor lelkét a Petőfi és a Béke út kereszteződésében 1902 óta álló "Kiskép" három oldalán Krisztus útjainak állomásait megjelenítő domborműve.
A régi tornyos iskola, az út menti keresztek, az 1864-ben készített Szent János szobor, a volt gróf Sztáray kastély, a temetői emlékszobrok mind-mind a múltat idéző, érdekes látnivaló.
Egész évben biztosítja az érdeklődőknek a szabadidő kellemes eltöltését.
Műemlék jellegű épületei továbbá a Dózsa György úton látható termelőszövetkezeti épület, mely egykor kastély volt. Történelmi emlékhely az életnagyságú Bem József mellszobor, amelyet bronzból készített Somogyi Árpád szobrászművész és amely a Közösségi Ház előtti parkban található.
A község régi temetőjében található az 1849. február 27-i verpeléti csatában elesett 57 honvéd sírja. A Fő téren lévő parkban látható az 1904-ben állított Honvédemlékmű Petőfi mellszobrával, melyet az 1849. február 27-i verpeléti csata emlékére állítottak.

A verpeléti Várhegy Verpelétről Tarnaszentmária felé haladva, az út jobb oldalán látható
a vulkáni kúp, amely Verpeléti Várhegy néven ismeretes, alig 200 méter tengerszint feletti magasságú csonka kúp, mintegy 60 m-re emelkedik ki a környezetből. Területe 30 hektár.
A XX. század első felen bányaművelés volt a területen. 1975-től védett terület. A Verpeléti Várhegy andezit vulkáni kúpja Magyarországon kivételes természeti értékként kezelendő. Növényzete és állatvilága is különleges, egyedi. A terület legnagyobb részét áthatolhatatlan galagonya-kökény cserjés borítja.

A környék természeti adottságai kiváló lehetőséget adnak a természetjárásra. A Mátra közelsége kínálja ezt a lehetőséget. A községben működött a Mátra Erdőgazdaság részlege és mivel Verpelét volt a központja, ezért részt vett a község valamint a víztároló körüli térség fásításában és parkosításában. A Vadásztársaság az erdészet irányításával működik vendégvadászokkal, akik rendszeresen visszatérnek a településre. A határban található víztározó is kínálja a lehetőséget a turizmusnak.

Mezőgazdaság:

Verpelét mezőgazdaságának két specialitása volt, az egyik a szőlő és borgazdálkodás, a másik a dohánytermesztés, mára a szőlő és borgazdálkodás maradt.
A szőlő és bortermelés a XVIII. század végéig vezethető vissza. Az 1880-as évektől vett lendületet a szőlő- és borgazdálkodás. Az addig dohánytermesztésre használt homokos területen kezdték meghonosítani a szőlőt, mely ebben a talajban kitűnően megfogant. Csemegeszőlőt, főleg saszlát és borszőlőt, olasz rizlinget és nagyburgundit termeltek. A termés többségét a helybéli zsidó szőlőkereskedőknél értékesítették, de sok szőlőt adtak el az ide rendszeresen lejáró váci, nagymarosi kereskedőknek is. Az idők folyamán a termesztés és a feldolgozás hagyománnyá vált és a kor előrehaladtával korszerűsítődtek a munkafolyamatok.
1990-ben alakult Verpeléten az egyik legnagyobb beruházásként a KER-COOP Kft. szőlőfeldolgozó és palackozó üzem, mely a helyi szőlőtermés felvásárlásával nemcsak az értékesítést biztosítja a gazdáknak, hanem a verpeléti bor minőségi feldolgozásának hírnevét is öregbíti.
A településen termelt borok: Egri Rosé, Egri Kékfrankos, Egri Cabernet Sauvignon, Egri Bikavér, Egri Chardonnay, Egri Leányka, Verpeléti Muskotály, Verpeléti Olaszrizling, Debrői Hárslevelű.

Hagyományaink:

Településünk nagy hangsúlyt fektetet hagyományaink, népszokásaink őrzésére.
Régen az őszi betakarítási munkák befejeztével a fiatal lányok-legények egy-egy körzet parasztházában gyűltek össze esténként. A lányok vitték a fonni és varrnivalót, a fiúk pedig szórakoztatták őket. Sokat beszélgettek, énekeltek, nótáztak együtt. Farsang táján cigányzenész húzta a talpalávalót, amire táncoltak is.
Májusfaállítással jelezni kívánták a legények, melyik lány tetszik neki.
Az éjjeli zene szintén az udvarlás jele volt, ahol a fiú több barátjával együtt zenészt fogadott és éjjel szerenádot adtak az ablak alatt.
A lakodalmak, keresztelő, aratás-cséplés alkalmával mindig jelen volt a nóta, nótázás.
Ezeket a hagyományokat, a nótát ma is híven ápolják nemcsak a Jégvirág Nyugdíjas Klub tagjai, hanem a község apraja-nagyja. A községbe gyakran ellátogatnak a népviseltbe öltözött hagyományőrző csoportok, akiknek énekétől zengnek az utcák.

Idegenforgalom, turizmus:

A turizmus fejlesztése érdekében a község nevezetességei, látnivalói mellett az emberek minden évben igyekszenek szépíteni, virágosítani a parkokat, utcákat. A kulturális rendezvények szintén olyan hagyományokat igyekszenek ápolni, amely sok turista érdeklődését felkelti. A vendégfogadásra, elszállásolásra egyre több ember vállalkozik, ezért igyekszenek igényes panziókat, szálláshelyeket kialakítani.

Gyengeségek

A község turisztikai marketingje jelenleg még nem elég erős és hatékony annak ellenére, hogy a javuló tendencia már megfigyelhető. A természeti és kulturális értékek gazdagsága a borkultúra kialakulása, a hagyományok megőrzése ellenére az idegenforgalom jelentősége még elmarad az egyes környező településekhez mérten.
A községben már működik néhány idegenforgalmi kapacitás, de nincsen étterem, szálláshelyek alacsony számúak.
A tartós munkanélküliség okozza a legkomolyabb társadalmi problémákat. A kisebb üzemeknél folyamatos létszámleépítések következtek be, majd egy részük fölszámolásra is kerültek. A felszabadult munkaerő egy jelentős része tartósan munkanélküli lett, illetőleg ma is az vagy a településen kívül keresett megoldást megélhetésére.

Lehetőségek

Külső befektetők növekvő érdeklődést mutatnak a község iránt, a gazdaság, a kereskedelem területén egyaránt, melynek következtében egyre több munkalehetőség nyílik a helyi emberek számára.

A bor és nótafalu folyamatos megrendezése turisztikai kiindulópont lehetne a község életében. Ezen rendezvénnyel föl  tudja hívni az idelátogató és megálló turisták figyelmét a község nevezetességeire, hagyományaira, értékeire.
A település annyi hagyománnyal, műemlékkel rendelkezik, amely gyönyörű fekvésével együtt igazán tartalmas programot tud biztosítani a rendezvényt felkereső embereknek, csupán népszerűsíteni kellene, amelyre ez a rendezvénysorozat megfelelő lenne.

A községben élők többsége mezőgazdasági és elsősorban a szőlőtermesztésben próbálja megteremteni a megélhetéshez szükséges anyagiakat.
A területen ismert borszőlő fajtákból az utóbbi három évben állami támogatással közel 200 ha került telepítésre.
A szőlőtermés egy része itt helyben kerül feldolgozásra, ahol olyan borkészítési kultúra jött létre, amely hosszú távon méltó helyet biztosít Verpelét borainak a nemzetközi piacokon.

A turizmus megnövekedésével a helyi emberek számára lehetőség nyílik minél több szálló, panzió megnyitására, éttermek, borozók üzemeltetésére, amely további munkalehetőséget, megélhetést biztosít.

Kockázatbecslés:

A 2005. január 28-án már megrendezett rendezvény már megfelelő alapot biztosít arra, hogy kockázat nélkül vállaljuk a  rendezvénysorozatot. Már ekkor jóval nagyobb volt az érdeklődés, jegyigénylés, mint a terem befogadóképessége. A szeptemberi rendezvény tervezett színhelye: a Kastélykert befogadóképessége maximálisan biztosítja az idelátogató turisták kulturált szórakozási igényeit.
A szervezők, a producer munkája és maga Tarnai Kiss László neve biztosítékot ad a rendezvény sikeres lebonyolítására.
Verpelét, mint a BOR és a NÓTA faluja: míg a turisták számára élményt, pihenést, szórakozást nyújt, addig a településnek hírnevet, lehetőséget, idegenforgalmat biztosít.

Felkészülés váratlan eseményekre:

-A Kastélykertben lévő színpad szabadtéri, amely esős idő esetén fedetté alakítható.
-Nagy létszámú vendégek érkezése esetén a parkírozás a közrendészek segítségével megoldható.

2005. május